A Boston Consulting Group (BCG) idén februárban publikált egy tanulmányt a tavaly felülvizsgált EU-s EPBD irányelv apropójából, amelyben az energiahatékony anyagok és technológiák iránti jövőbeli keresletet modellezte. A tanulmány szerzői: Johannes Blauhuth, Lorenzo Fantini, Martin Feth, Jannik Leiendecker, és Alberto Pizcueta. Kőrösi Péter (ELTINGA) összefoglalója.
Klímasemleges új épületek az EU-ban 2030-tól
A klímavédelem célkeresztjébe került a legnagyobb energiafogyasztó Európában: az építőipar. Európa szén-dioxid-kibocsátásának több mint egyharmadáért az épületek felelősek, ami összefügg azzal, hogy energiahatékonyságuk átlagosan igen alacsony. Emiatt az épületállomány dekarbonizációja középtávú uniós irány – már rövid távon is érzékelhető célkitűzésekkel.
Az Európai Unió célja a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése és a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása, ezért tavaly májusban felülvizsgálták az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvet (Energy Performance of Buildings Directive – EPBD). Az új irányelv előírja, hogy a 2030-as évek elejére az épületállomány legrosszabbul teljesítő elemeit fel kell újítani, 2035-re pedig a lakóépületek energiafogyasztását 20–22%-kal kell csökkenteni. Továbbá 2028-tól minden új középületnek, 2030-tól pedig minden egyes új épületnek zéró kibocsátásúnak kell lennie.
A tagállamoknak 2026 májusáig kell átültetniük az irányelvet a nemzeti jogrendbe.
A BCG előrejelzése az energiahatékony építési technikák és anyagok iránti keresletre
Az új irányelv várhatóan már a következő negyedévekben hatással lesz az európai építőipar működésére. Bár a nemzeti szabályozás kidolgozása némi időt vehet igénybe, az első lépések már befolyásolhatják a befektetői döntéseket és a közbeszerzési szabályokat, különösen a középületek és az energetikai felújítások esetében.
Ha az EU-s célok teljes mértékben teljesülnek, jelentős felújítási hullámra számíthatunk és a zöld építkezés is fellendülhet. A BCG előrejelzése szerint a modern szigetelőanyagok és a nagy hatékonyságú ablakok iránti kereslet évi körülbelül 10%-kal, míg a hőszivattyúk és napelemek iránti kereslet évi 6-8%-kal bővülhet.
A lenti ábra a keresletet modellezi az EPBD-célok teljes megvalósulása esetén, mely 2035-re 70 milliárd eurós piaci volument jelent Németországban és 415 milliárd eurós piaci volument az EU-ban.
Az EPBD célkitűzéseihez időben alkalmazkodó vállalatok előnyre tehetnek szert versenytársaikkal szemben az egyre szigorúbb energiaszabványok és a fenntartható építési trendek környezetében.
Forrás: Boston Consulting Group (BCG), White paper: The building sector and EPBD – Demand impications for energy-efficient materials and technologies, February 2025 by Johannes Blauhuth, Lorenzo Fantini, Martin Feth, Jannik Leiendecker, and Alberto Pizcueta.
Összefoglaló: Kőrösi Péter (ELTINGA)